„Nem ernyőt kell tartanunk a gyerekeink fölé, hanem mélyre kúszó gyökerekkel ellátni őket. A vihar kifordítja az esernyőt, sőt messzire röpíti, de egy, a földön biztosan álló fának még a legpusztítóbb vihar sem csavarja ki a törzsét.”
(Regős Judit: Nem születtél anyának! - Tabuk nélkül a családdá válásról)
Sokan ismerhetnek a kereskedelmi csatornákról, ahol családi tanácsadóként segíted a szülők életét. Azt viszont lehet, hogy kevesebben tudják, hogy a Szülők Háza hálózat és a Regős-módszer is a nevedhez kötődik. Kezdjük az újbudai Szülők Háza történetével, amely bölcsője mindennek, és ötödik gyermekedként tekintesz rá. Hogyan jött az ötlet?
Tíz éve már, hogy létrejött az újbudai Szülők Háza. A gondolat akkor született meg bennem, mikor otthon voltam az egyéves kisfiammal és a hároméves „nagylányommal”. Úgy éreztem, kellene egy hely, ami több mint egy játszóház, ahol a szülőkre, a kismamákra is odafigyelnek, mert nagyon el lehet magányosodni a kisgyermek első éveiben. Szociális munkás, szociálpolitikus és családi tanácsadó vagyok, hét évig dolgoztam az I. sz. Női Klinikán. Ott már tisztában voltam azzal a fogalommal, hogy a családdá alakulás, tulajdonképpen egy krízis. Ez az jelenti, hogy az első néhány évben rossz irányba alakulhat, felbomolhat, egyéni tragédiák alakulhatnak ki. Sajnos a válási statisztikák elszomorítóak, mert ezek szerint minden második házasságkötés válással végződik. Ezen belül van még egy érdekes adat, miszerint a gyermek első három évében ugrásszerűen megnő a válások száma, utána stagnálás következik, majd a gyermek tizennyolcadik életéve körül ismét nő. Ez elgondolkodtatott. Arra jutottam, hogy azért nem születik meg a család az első években, mert ma sokkal nagyobb teher van a nők és férfiak vállán. Magányosak az emberek, nincsenek egymást segítő közösségek, a nagycsaládok is ritkák. Kevesen mernek szakemberhez fordulni, vagy egyáltalán őszintén beszélgetni. Éreztem, kellene egy olyan közösségi szerveződés, ahol mindegy ki és honnan jött, milyen vallású, szegény vagy gazdag. A lényeg, hogy segítsék egymást a családok, őket pedig a szakemberek. Azt hittem, létezik már ilyen vagy ehhez hasonló hely, de nem volt. Ezt egy hívásnak tekintettem, és ez lett az én utam. A nagymamám segítségével megvettem a gazdagréti Eleven Centerben lévő játszót, és itt indult útjára a Szülők Háza közösség építése.
A gyakorlatban, hogy kell elképzelni a Szülők Házát?
A Szülők Háza egy játszóház, de nem ugrálóvárral és labdákkal. Inkább olyan, mint egy nappali, családiasan van berendezve. Ott fogadják a szülőket - hétfőtől péntekig – a szakmailag képzett pedagógusok, akik még emberi értékekkel is megáldottak. Megismerkednek a szülőkkel és a gyermekkel, nem hagyják őket magukra, de nem is tapadnak rájuk. Érzelmi fejlesztő és kapcsolatépítő foglalkozásokat is szervezünk. Olyan szakemberek tartják, akik ugyancsak elvégezték a befogadó szemléletű képzésünket. Tehát nem csak énekelnek, táncolnak, hanem ismerik a családdá válás időszakában felmerülhető problémákat. Lehet, hogy valakire pont egy Minimuzsika foglalkozáson tör rá egy érzelmi blokk, és a drámapedagógus tud majd neki segíteni ebben, mert van már közöttük egy bizalmi kapcsolat. Találkoztunk már párkapcsolati problémával, depresszióval vagy családon belüli erőszakkal is. A szülők megbíznak bennünk, tudják, hogy ismerjük a megfelelő a szakembereket, bizalommal fordulnak hozzánk.
Gyűlt a tapasztalat, és kidolgoztad a Regős-módszert. Mi a lényege?
Már az első években megszerették a szülők a helyet. Rájöttek hamar, hogy ez nem egy hagyományos játszóház, hanem egy családi központ, ahol valami történik, amiről nem tudják pontosan mi, de jó. Én sem tudtam ezt még a kezdetekben konkrétan megfogalmazni. 2009-ben az anyukák felhívták a figyelmemet a Vodafone „Főállású angyal” pályázatára. Elindultam és nyertem. Így adódott a lehetőség, hogy egy évig tanulmányozzam, összefoglaljam, mi is a programunk lényege, ekkor fogalmazódott meg a Regős-módszer. Ez nagyon egyszerűen a bizalomról, kíváncsiságról, szeretetről, a saját magam és a másik elfogadásáról szól. Egy nyolcvan órás képzés született a módszerből, amit minden nálunk dolgozó pedagógus megkap. Ez lett a szakmai programunk. Üzleti alapon is működtetni kellett. Hála az újbudai önkormányzatnak a kevésbé tehetős családok is lehetőséget kapnak arra, hogy bekapcsolódjanak a Szülők Háza közösségbe. Sikerült bebizonyítani az Európai Uniónak is – akiktől 2012-ben megkaptuk a legjobb Szülőtámogató Program elismerést –, hogy egy ilyenfajta modell tudja legjobban integrálni a rászorulókat. Kevésbé tehetős, érzelmileg helyénvaló gondolkodású, de szociokulturálisan kevés lehetőséggel megáldott családok találkoznak tehetősebb családokkal. A szegényebb család esetleg munkalehetőséghez juthat, a gazdagabb pedig barátra találhat, új emberi értékeket fedezhet fel, vagy egyszerűen jobban értékeli a saját életét.
Hány Szülők Háza van jelenleg?
Újbudán és Győrben vannak a nagyobb terű központok, melyek játszóház jellegűek. Ezen kívül létezik a bölcsődével kiegészült forma, mely tovább viszi a stafétát a családtól. Ha a szülőnek vissza kell mennie dolgozni, a gyermek velünk van, de a délutáni foglalkozásokon már apa és anya is ott lehet. Ilyen nyílik hamarosan Madárhegyen, Érden pedig már működik. Ott például tornatermünk is van, ahol anyukáknak is tartunk foglalkozásokat. A jó hír, hogy jelenleg 15-20 érdeklődő van, aki szeretne még határon belül és azon túl Szülők Házát nyitni és közösséget építeni.
Az évek során üzletasszonnyá kellett válnod. Kihívás volt?
Ez nagyon nagy kihívás volt. Nem akartam vállalkozni, főleg nem hálózatot építeni, csak szakemberként, anyaként egy űrt pótolni. Az én gondolkodásom, családi tanácsadóként, elsősorban arról szólt, hogyan tehetek jót másnak. Soha nem motivált az üzleti gyarapodás, mindent ingyen adnék - és adtam is sokáig –, ha tehetném. Be kell látnom, hogy ez egy anyagias világ, minden pénzbe kerül, főleg a munkatársaim fizetése, akik rengeteg energiát és szeretetet fektetnek a Szülők Házába, valamint bérleti díjat kell fizetni, weblapot fenntartani. Már többször majdnem fel is adtam, de mindig történt valami, ami előre vitt, és engem igazolt. Szerencsés vagyok, mert van egy segítő társam, aki gazdasági szakember, és sok terhet levesz a vállamról. Ezzel a résszel nem szeretek foglalkozni, én inkább programokat találok ki, családoknak segítek, valamint a Kemény Dénes által létrehozott Szülők Háza Alapítvány elnöke lettem, erre fókuszálok majd a jövőben.
A Szülők Háza Alapítvány mikor és milyen céllal indult?
Az alapítvány bejegyzését már 2014-ben elkezdtük, de egy elég hosszadalmas folyamat lett, így csak tavaly került rá sor. Elindítottuk a tegyeljot.hu weboldalunkat is. A küldetésünk, hogy Szülők Háza közösségekbe integráljuk a kevésbé tehetős családokat is. Újbudán már segít nekünk az önkormányzat, de vannak települések, ahol erre nincs mód. Arra gyűjtenénk, hogy ezeken a helyeken is működjön az integrációs program. Szeretnénk esélyt adni a családoknak a sportolásra, zenetanulásra, opera- és múzeumlátogatásra. Támogatónk jelenleg Mága Zoltán, aki tizenöt családnak tette lehetővé, hogy elmenjen az újévi koncertjére. Sok felajánlónk van már, de további céges támogatókat várunk. Én hiszek abban, hogy az ilyenfajta kapcsolatteremtési lehetőség adja meg igazán az esélyt a rászoruló családoknak a boldogulásra, beilleszkedésre, akár felemelkedésre.
Az első könyved is megjelent karácsonyra, milyen volt kézbe venni?
Nagyon jó érzés volt, kicsit hihetetlen is. Valószínűleg azért, mert még nem volt meg a könyvbemutató. Olyan ez, mint amikor az ember régóta szeretne gyereket, végül megszületik, és az eufória valahogy elmarad, inkább csak, azt érzem, ennek már itt volt az ideje. Várom a visszajelzéseket, az építő jellegű kritikát, mert szeretnék még könyvet írni. Ebben a kötetben az elmúlt tizenöt évemből vannak szemelvények. Kicsit olyan, mintha egy korszak lezárult volna, tiszta és új lappal megyek tovább.
Van-e valamilyen szokás/rituálé, ami segít abban, hogy jobban tudj fókuszálni a kitűzött céljaidra?
Ha rendben van a családom, és hiteles tudok lenni, az segít. Én a lelkemmel dolgozom, ez olyan, mint a sebésznek a penge. Egy remegő kezű sebész nehezen műt. Nekem az a fontos, ha látom, hogy a gyermekeim és a férjem jól érzik magukat, elég időt és figyelmet tudok szentelni nekik. Az a célom, hogy a sok világmegváltó tervemet úgy rendezzem, hogy mindig első legyen a család. Az egyensúlyt vissza kell állítanom, mert az elmúlt évben kicsit felborult.
Nagyon fontos az életedben a család szakemberként is, de azt is el kell mondanunk, hogy neked is nagy családod van: négy gyermek anyukája vagy. Hogyan lehet összehangolni az anya szerepet a karrierrel?
Eddig azért sikerült fenntartani ezt az egyensúlyt, mert a karrier soha nem volt a célom. Öt éves korom óta anyuka és feleség szerettem volna lenni. Ráadásul négy gyermekre vágytam, ilyen felállásban, legyen három saját és egy örökbe fogadott. Nem tudom, miért. Biztos ennek is megvan az analitikus oka. Olyan munkát szerettem volna magamnak, ahonnan bármikor el tudok menni a gyermekeimért, velük tudok lenni, láthatom őket felnőni. A Szülők Háza küldetéstudatból született, de ez a fajta gyermeknevelés remekül beleilleszthető. Tulajdonképpen a gyermekeimmel és a barátaimmal, valamint kiváló munkatársakkal együtt építettük fel ezt a közösséget. Elmondhatom, hogy támogatott a saját rendszerem, anyai/női karriertervet építettem.
Megragadom az alkalmat, hogy megkérdezzem tőled, mit javasolsz a kisgyermekes szülőknek, hogyan ápolják a kapcsolatukat, és maradjanak meg női és férfi szerepkörükben?
Először is fontos, hogy ezt, mint célt kitűzzék, ha szeretnének tenni érte, az már jó. Nem feltétlenül az első fél évben kell ezzel foglalkozni, mert van olyan időszak, amikor a gyermek anyát eszik, és apa abban tud segíteni, ha ezt hagyja. Később viszont törekedni kell a kettesben eltöltött órákra. Nálunk van egy úgynevezett szerelem szerda, amikor csak kettesben vagyunk, hála a nagyszülőknek. Moziba megyünk vagy vacsizni, de néha otthon maradunk és örülünk, hogy végig tudunk mondani egy mondatot, vagy beülhetünk a kádba úgy, hogy nem ül ott még négy gyerek. Ezek segítenek abban, hogy a párkapcsolat működjön.
Példaértékű nők sorozatomban mindig felteszem a kérdést, mi a sikeres és boldog élet titka? Te mit üzennél az olvasóknak?
Az a legnagyobb boldogság, ha felismerjük, hogy amink van az jó. Ne csak folyton többet akarjunk, hanem örüljünk, hogy egészségesek vagyunk, hogy szeretnek bennünket, hogy tudunk aludni, dolgozni. Nem lehet mindig minden száz százalékban rendben, ezt el kell engedni mert csak frusztrál, ha erre törekszünk. Számomra nem az jelenti a sikert, ha én vagyok a legokosabb, a legszebb és a legfiatalabbnak kinéző negyven éves, hanem az, ha jól vagyok. És akkor vagyok jól, ha megvan az egyensúly a saját egyéni boldogulásom, valamint a társam és a gyermekeim boldogulása között.
A Szülők Házáról bővebben ITT olvashattok!
