Ha azt a szót halljuk, KIEGYENSÚLYOZOTTSÁG, eszünkbe juthat a béke, nyugalom, szépség, gazdagság, öröm; vagy akár egy szép tengerpart, mező és ehhez hasonló képek; vagy a szeretteinkkel való örömteli együttlét. "Meseszerű" állapotok ezek, amiktől a hétköznapi viharokban olyan távol érezzük magunkat. Hogyan érhetjük el mégis, nemcsak kivételes pillanatokban, hanem akár minden nap?
Létünket nemcsak fizikai szinten éljük, bár érzelmi, szellemi hogylétünk végső soron mindig megjelenik testünkben, környezetünkben is. Ha belép valaki az ajtón, a másodperc tört része alatt "levesszük", hogy ragyog, magabiztos, kiegyensúlyozott, vagy éppen ellenkezőleg. Persze szerepeink tanulhatóak, a legtöbben megtanultuk, hogy akkor is jó képet kell vágni a dolgokhoz, ha egyébként pont nem vagyunk jól.
A szerepjátszáson túl azonban mégiscsak mindenki arra törekszik, hogy tényleg, igazán jól legyen belül és kívül egyaránt. Ehhez először is érdemes elvégezni a lelki munkát, ami valójában folyamatos önreflexió. A csapongó érzelmek és gondolatok tudatos megfogása, mederbe terelése, szelektálása, a romboló erők elengedése, és az építő gondolatok, érzelmek, és kapcsolatok tudatos felépítése mindennapi rutinná kell váljon ahhoz, hogy a valódi lelki békét és egyensúlyt megtaláljuk önmagunkban.
Ebben az önmunkában a sokéves tapasztalat, bukás és újrakezdés megedzi az embert. Egyszer csak észreveszi, hogy ugyanazok a dolgok, amik pár éve még bosszantották, ma már jelentőségüket vesztették, egészen máshová helyeződött a fókusz.
Az évkör augusztus hónapja végső soron azt mutatja meg, hogy mennyire sikerült a belső, lelki munkát elvégezni, mennyire sikerült egyensúlyba kerülni önmagunkban. Ebben az időszakban felerősödhetnek a "hibáink", vagyis azok a tulajdonságok, amiket utálunk magunkban, a félelmeink, amiket még nem sikerült elengedni, vagy az idejét múlt kapcsolataink szedhetik szét az idegeinket az átlagosnál jobban. De lyenkor erősödik meg a szeretet is a szívünkben, önmagunk és mások elfogadása, a múlt megbocsátása, ami kiegyensúlyozottá, békéssé teszi az életünket minden szinten.
De mi történik, ha elvégezzük a "munkát" és mégsem jönnek az eredmények? Ha egy megoldott probléma helyébe kettő ugrik, és úgy érezzük, hogy ennek soha sincs vége.
Egyik kedvenc színésznőm mondta egyszer, hogy a "hoppok után jönnek a huppok", nem lehet mindig felfelé menni az emelkedőn, mert annak egyszer vége van és akkor jön a lejtő. A kérdés igazán csak az, hogy mindezt hogyan éljük meg!
Ha visszaemlékszünk kamasz korunkra, vagy éppen van ilyen korú gyerekünk, akkor tudjuk jól, hogy a hormonrendszer változásai komoly hangulatingadozásokat okoznak. A megélések, az érzelmek minősége hormonháztartásunk egyensúlyától is függ. Nem véletlen, hogy a szexuális érés ideje, vagy a változókor érzelmileg kibillenti az embert, hisztis, nyugtalan lesz. Mivel Magyarországon relatíve kevés a napfény, és a D- vitamint halhússal sem pótoljuk (ellentétben az északi népekkel), ezért a pajzsmirigy alul-, vagy túlműködéséből fakadó cukorháztartás, hormonháztartás felborulása szinte népbetegség. Mint ahogy világelsők vagyunk borúlátásból, elégedetlenségből és az egymás elleni torzsalkodásból is.
Megoldás?
D-vitamin, Napfény és halhús (elnézést Rimbaud), pozitív gondolatok, szeretetteljes, éber jelenlét a saját életünkben.
Élvezzétek a nap sugarát szeptemberben is! Töltődjetek, éljetek meg minél több kiegyensúlyozott időszakot!
Narancsik Ágnes
www.fejlodom.hu
narancsik.agnes@fejlodom.hu
(Képforrás: www.womens-fitness-tips-com)
