A cégek részvénypiaci értékének 70-99%-át immateriális javak alkotják. Így a PR és a márka mellett a legnagyobb érték maga az ember, aki a céget működteti, a szolgáltatást és/vagy a terméket előállítja, eladja, kutat, fejleszt, hogy egyre újabb megoldásokkal szerezzen piaci versenyelőnyt, és hogy örömet szerezzen ügyfeleinek.
Ez a milliárdos nagy cégektől a mikro- és kisvállalkozásig mindenkire érvényes. Az üzletfejlesztők legfontosabb tanácsa: „Találd meg a piaci rést, az egyediséged, ami érdekes, vonzó, legyen saját sztorid, légy hiteles”. De hát ez az értékesítés feladata - gondolja a cégvezető és a HR szakember is. A helyzet az, hogy ez már rég nem így van.
Az elmúlt évek gazdasági folyamatai ugyanis egyszerre két tendenciát erősítettek meg. Egyrészt a cégek növekedésekor elkerülhetetlen a feladatok felosztása, lehatárolása, a folyamatok szabályozá, és ezzel párhuzamosan a cégben dolgozó ember tudásának bent tartása, megtartása, megosztása. Így erősödik az innovációs képesség és a hatékonyság is. Másrészt a gyors, erős verseny, a kiszámíthatatlan piac rákényszeríti a cégeket arra, hogy a stratégiájukat folyamatosan felülvizsgálják, rugalmasan képesek legyenek irányt váltani, amihez a legszélesebb körből kell információhoz jutni.
Ez a tendencia pedig erősíti a középvezetők, így a HR vezetők stratégiaalkotásban betöltött szerepét is. A HR generalista és HR vezető szerepe ugyanis éppen a fenti piaci jellemzők miatt alapvetően megváltozott: egyre nagyobb mértékben kellene hozzájárulnia a cég stratégiai irányvonalainak kidolgozásához, a változások menedzseléséhez, amellett, hogy a napi operatív feladatokat is ellátja.
Mivel minden nap mindenkinek csak 24 órából áll, így előbb-utóbb fontos döntést kell hoznia a cégvezetőnek, és a HR vezetőnek/generalistának egyaránt:
Mikor termel nagyobb értéket a HR-es egy cégnél? Akkor, ha a napi adminisztrációval megy el az ideje, ami nem igényel kreativitást, stratégiai gondolkodást, az üzleti folyamatok átlátását? Vagy akkor, ha a rutin adminisztratív feladatoktól megszabadulva szakmai munkával, a dolgozókra fordított nagyobb figyelemmel, mentorálással, tehetséggondozással járul hozzá a cég sikereihez? A kérdésfeltevésemből az én válaszom érezhető.
A HR-rel kapcsolatos adminisztratív feladatok egyre olcsóbban megoldhatók:
- akár a bérszámfejtés és adminisztráció kiszervezésével,
- akár olyan szoftver beszerzésével, ami gyorsabbá teszi a rutin munkát,
- akár olyan vállalatirányítási rendszer beszerzésével, ami intelligensen támogatja az üzleti folyamatokat.
Az IDC Hungary 2015-ös felmérése szerint a közepes méretű cégek 63%-a, a nagyvállalatok 80%-a házon belül oldja meg a bérügyviteli tevékenységeit. Ez a tendencia azonban a fenti piaci jellemzők miatt jelentősen változhat, a tapasztalatok alapján ténylegesen változik is.
A Trenkwalder elemzése szerint ugyanis a bérszámfejtés és ügyvitel kiszervezése átlagos bérekkel számolva 23%-kal olcsóbb, mintha belső munkatárs végezné a feladatokat.
Ehhez én még hozzászámolom az adminisztrációból felszabaduló munkabér, idő és figyelem értéket, amit a HR menedzselésre lehet fordítani, vagyis azt az értéket, ami közvetlenül a cég üzleti céljainak megvalósulását támogatja. A HR tudása tőke, a cég értékének akár 99%-a is lehet. Érdemes így tekinteni a HR szakemberre is, aki az adminisztrációnál többre hivatott.
Szervezetfejlesztőként elkötelezett vagyok a HR menedzsment rangjának emelése mellett, így a cégvezetőkkel és munkatársaikkal közösen végzett munka célja az adminisztráció csökkentése és az értékteremtő szakmai munka támogatása.
Narancsik Ágnes
www.fejlodom.hu
narancsik.agnes@fejlodom.hu
(Fotók: Pinterest)
Kapcsolódó cikkek:
