Hogyan kell ma randizni?

(Cserenkó Gábor: Nem veled nevetek, 2015)

2015. december 01.

De sok ember keresi még a párját! Valahogy ebben a felgyorsult, kicsit felszínesebbé vált világban még nehezebb mély emberi kapcsolatokat kialakítani.2015-07-06_20-50-00.jpg

A technika csodáinak köszönhetően a legfrissebb hírek, információk pillanatok alatt eljutnak hozzánk. Az okostelefon nélkül már létezni sem tudunk; bárki, bárhol elérhet minket. A közösségi oldalakon nyomon követhetjük, kivel mi történik: hány gyerek, hol nyaral, mit eszik... na jó, kicsit túlzásokba esünk néha. És persze egyre több a randi oldal is. Néhány ismerősöm, barátom ezen keresztül találta meg élete párját. El kell ismerni, nem rossz ez a fajta segítség, de néha már túl sok az infóáradat, az eszközeink és a virtuális világ rabjaivá válunk.

Cserenkó Gábor, kalocsai származású író második kötete Nem veled nevetek címmel jelent meg nemrég a Hungarovox kiadónál. Központi témája a társkeresés ebben az értékvesztett világban, valamint a külső és belső harcok, amiket ma egy szinglinek meg kell vívnia.

Tizenöt izgalmas, dinamikus kispróza került a kötetbe. Bármikor felvehető (megjegyzem: nehezen letehető) könyv szójátékkal, iróniával, humorral és helyenként erotikával fűszerezve. Különösen izgalmas ezeket az írásokat női szemmel olvasni, hisz egy fiatal férfi vívódásai tárulnak elénk, ezzel közelebb hozva a nagyon keménynek hitt, mégis érzékeny férfi lelket. A női nézőpont is jelen van egyes írásokban, sőt a csajos (élet)érzések, jellemhibák rendkívül jól tapinthatóak, életszerűen be vannak mutatva.

A szerző korunknak állít tükröt, benne van a XXI. századi romantika, társkeresés, csalódás és kilátástalanság, lélekrajz, valamint társadalomkritika. És mégsem hagy szomorú szájízt! Inkább mosolygunk magunkon: hát idáig fejlődtünk...

---

Még év elején jártam a Hungarovox kiadó friss köteteit bemutató esten. Ott olvastak fel részleteket a Nem veled nevetek című könyvből (is). Meg kellett vennem. Ilyen keserédes, jól megírt történeteket régen hallottam.

Gábor dedikálta a könyvet. Hazavittem, nem lehetett letenni. Ígértem, hogy én még jelentkezem, mert erről beszélgetnünk kell. Eljött a pillanat.



- Gábor, miért éppen a társkeresés lett a központi téma?

Ez a mostani érdeklődésem központja. Erről írtam a legtöbbet. Amikor kiderült, hogy önálló kötetben gondolkodhatok, tudtam, hogy az csakis tematikus lesz. De ha pár év múlva teszed fel ezt a kérdést, lehet, hogy majd mást mondok.

- Hogyan születtek ezek az írások? Felteszem az elkerülhetetlen kérdést: személyes élményből fakadnak?

Elsősorban megélt élményekből, igen. Némi fikcióval. (De lehet, hogy az egészet én találtam ki).

- Olvasás közben felmerült bennem: honnan ismered ilyen jól a női lelket? A meglátásaid, a jellemrajzok rendkívül hitelesek.

Örülök, ha így gondolod, hiszen ez volt a cél. Mindig is sok ember nyüzsgött a környezetemben. Sok mindent csináltam már, sok helyen. Szeretek emberekkel foglalkozni és nyitott szemmel járni. Figyelek, fülelek.

- Úgy tudom voltál könyvtáros, újságíró és szerkesztő, rendezvényszervező. Az írás mellett most mivel foglalkozol?

Jelenleg állás nélkül vagyok. Regisztrált munkanélküli. Nemrég olvastam, hogy így kell bemutatkozni, mert ez növeli az esélyét annak, hogy talál az ember valamit. Egyébként én már több mint két éve mutatkozom be így, eddig nem sok eredménnyel. Aki viszont tud valamit, ne habozzon, írjon rám a Facebookon.

- Szereted a filmeket, filmklubot is vezettél. Hatással van a mozgókép az írói világodra?

Igen. Tanultam is filmezést és gyakran mondják az írásaimra, hogy nagyon képszerűek. A filmet, a képet nagyon fontosnak tartom. Tudjuk, hogy a legnépszerűbb hordozó. Nagyon sok emberhez tudsz szólni általa. Nem lettem képalkotó, mert eddig nem sikerült. Kitaláltam közben az írást magamnak, helyette most ezt művelem.

- Rövidebb írásaidat, novelláidat több online fórumon publikálták, két köteted is megjelent. Min dolgozol most? Tervezel esetleg hosszabb lélegzetű írást: regényt is a közeljövőben?

Gondolkodom hosszabb lélegzetű íráson is, persze. Ahhoz viszont sok minden kell. Leginkább meg kellene tanulnom, hogy hogyan művelik. Sokan csak regényben gondolkodnak, mert az könnyebben eladható. Állandó terveim között szerepel továbbá nyomtatott folyóiratban megjelenni. De ez nehezebb dolog, valahogy még nem igazán sikerült. De teszem a dolgom és egyszer majd biztos lesz olyan, hogy nem utasítanak el. Olyanok ezek a szerkesztők, mint a nők és a munkáltatók. Vagy nem?

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://fitmind.blog.hu/api/trackback/id/tr618063080

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
-->