Internetfüggők lettünk. Az okostelefonunk tulajdonképpen énünk kiterjesztése lett. Folyamatosan kapcsolatot biztosít a külvilággal és másokkal, de ezek a kapcsolatok mennyire valósak?
Mit adnak nekünk valójában ezek a csoportok, közösségek vagy nevezzük őket törzseknek Seth Godin könyve nyomán (például a Facebookon)?
Mi irányítunk, vagy a világháló irányít minket? Mi vagyunk az életünk vezetői, vagy bennünket vezetnek (meg)?
Ezek fontos kérdések ma! Sokan úgy gondolják, hogy a digitális kor - sok értékes hozadéka mellett - rombolja az igaz emberi kapcsolatokat, hiszen nincsen testkontaktust, nincsen szemkontaktust, érzékszerveinkkel nem érezzük a másikat. Felmerül a kérdés: akkor ez egy igazi kapcsolódás? Nem, ez egy virtuális kapcsolódás.
Úgy látom, hogy ez a test és lélek nélküli kapcsolódás lesz az „újabb fejlődésünk” első lépcsője. Hiszen meg kell élnünk a végleteket, ahhoz, hogy egyensúlyba kerülhessünk.
Az én hitrendszeremben a fejlődés végső célja, hogy megéljük zen buddhista szerinti ürességet. Persze a hiteles, tiszta üresség megéléséhez szükséges a másik véglet megélése a rosszul működésen keresztül.
Most éppen azt éljük, hogy vannak csoportok / törzsek, amikhez tartozunk, de valójában mégsem. Hiszen tartozni valahová testtel és lélekkel tudunk. Ennek a hiányát érzem.
A fejlődési folyamatot úgy képzelem el, előbb megtapasztaljuk, hogy az internetes törzsek, amikhez virtuálisan kapcsolódunk, valójában nem is léteznek. Meg kell járni ezt az árnyoldalt, meg kell élni a végleteket, hogy megszülessen a hiteles hiány, az igazi nincsség vagy üresség, amire például én (is) vágyom.
„A törzsekben rejlő erőnek semmi köze az internethez, ellenben nagyon is sok köze van az emberekhez. A vezetéshez nem billentyűzetre van szükség, hanem vágyra, hogy hozzunk mozgásba dolgokat. Minden egyes törzs vezetőre és kapcsolatra áhítozik. Mindenki vezető is egyben."
Ha megnézzük az átlagemberek életét - virtuális valóságban, vagy attól függetlenül - látjuk, nagy többségük beosztottként éli az életét, aminek a létjogosultságát meg sem kérdőjelezik, csak élik monoton napjaikat beletörődve ebbe a helyzetbe.
„Mindenekelőtt beleragadtunk abba, hogy főnök és alkalmazott szerepe szerint viselkedünk, noha mindahányan viselkedhetnénk úgy is, mint egy valódi vezető.”
Nem gondolom azt, hogy minden ember vezető pozícióban kell, hogy legyen, csak arra gondolok, hogy legalább a saját életének a vezetője legyen.
Azt tapasztalom, hogy az emberek elveszítették magukat, gondolataikat, érzéseiket és vezető szerepüket a saját életük felett.
Egy törzshöz való tartozás még nem zárja ki annak a lehetőséget, hogy önmagunk vezetőjévé váljunk, de ehhez tudnunk kell, kik vagyunk, mit akarunk, miben érezzük jól magunkat. Az, hogy megtudjuk, mit akarunk igazából, egy összetett kérdés, és sok munkára van szükség hozzá önmagunkon / önmagunkban.
A lényeg, hogy kipróbáljuk magunkat minél több helyzetben, és közben figyeljünk, ki-és befelé is, tudatosan.
Soha ne felejtsd el, törzsben vagy anélkül, Te lehetsz a saját életed vezetője!
Az idézetek Seth Godin: Törzsek - Te is lehetsz vezető című könyvéből vannak.
(Fotók: Pinterest)
Balázs-Szivák Brigitta
viselkedéselemző
Ha hasznosnak találtad, amit olvastál, örülnénk a megosztásnak! :-)
HOGY NE MARADJ LE A LEGFONTOSABBAKRÓL!
HA MÉG TÖBB MOTIVÁCIÓRA VÁGYSZ!
Kövess bennünket Facebookon és Instagramon!
