Hogyan válik rémálommá a várva várt anyák napi ünnepség...
Te is többgyermekes anyuka vagy? Akkor lehet, hogy már átélted, milyen az, ha egy időpontra kerül a két gyermeked anyák napi műsora.
A kislányunk óvodás, középső csoportos. Már elég régóta tudjuk, hogy az anyák és apák napi ünnepség május nyolcadikán lesz náluk, öt órakor.
Lázas készülődés folyik minden délután. Ügyes óvodás kezek munkálkodnak az ajándékokon, amiről nem lehet tudni semmit, mert meglepi lesz. Na jó, csak azt lehet tudni, hogy „a dagadt tányér apáé lesz, a vékony pedig anyáé.”
A suliban is zajlanak az előkészületek. Egy ideig a Mit tehetnék érted, hogy a szívedben öröm legyen című dalt dúdolta a mi nagyfiunk, csakis titokban. Egyik nap hazajött és közölte, hogy ez a dal túl szomorú, így nem került be az anyák napi programba. Helyette lesz benne egy vers, amit nem mondhat el, de a lényeg, hogy egy olyan anyukáról szól, aki pont olyan, mint én: „képzeld, ő is minden este mesét olvas, és reggelente lágyan simogatja a gyermekét.”
Imádom őket!!! :-)
A múlt héten hazaért a szép, piros szívecskés meghívó. Könnybe lábadt szemekkel olvastam a fiunk által először megírt anyák napi meghívót. Egy új fejezet a mi életünk könyvében. Néztem a szépen kanyargó gyöngybetűket, a helyenként kitörölt és az erős rányomás miatt fehéren tátongó betűmélyedéseket. Benne van a szorgalma, a szeretete, és benne van a program időpontja...
Május nyolcadika öt óra! Már nem csak könnyezem...
Melyik ujjamba harapjak? Jön a kétségbeesés, megoldáskeresés, az oviban új időpontért lobbizás... Reménytelen!
Mi legyen?
Óvó nénik javaslata:
Apák napja is lesz, jöjjön el apuka és a nagymama, vegyék fel az eseményt. Anyuka pedig elmehet az iskolába, és később együtt megnézik otthon a videót.
Ez azért nem ugyanaz... Az anyai szív sajog...
„Anyából legyen egy robotanya, és ő menjen Ádámhoz.” - érkezik a még jobb ötlet az én Alíz kislányomtól.
Nincs (jó) megoldás!
Az óvó nénik javaslatára élni kell az apás anyák napjával (hétfőn meglátjuk, hogy fog működni). Én pedig megyek az iskolába. Ott ülök majd könnyes szemekkel. Gyönyörködöm a nagyfiamban, és közben a kislányomra is gondolok. Keserű méz az idei anyák napja.
Persze nem újdonság a megkönnyezés. Ez alap minden rendezvényen, ahol fellépnek...
Eszembe jut az anyukám, aki mindig sírt az ilyen eseményeken. Nem is értettem, miért kell mindenért „drámázni”.
Ma nem csak értem, hanem érzem és megélem. Biztosan ez is a fránya hormonok műve!
Továbbra is csak azt sóhajtozom:
Istenem, de jó lenne, ha anyából kettő lenne!
De ne csak anyák napján!
Akkor is, amikor egyik gyerek játszóra menne, a másik biztosan máshova.
Akkor is, amikor hat táskát, két szatyrot és néhány plüsst kell cipelni.
Akkor is, mikor egyszerre mondják, egyre hangosabban és sértődöttebben: de anya, anya, most rám figyelj.
Akkor is, ha nem fér hozzám a két gyerek teljes anya-ölelésre.
Akkor is, ha mindketten betegek.
Akkor is, ha egyszerre kéne foglalkozás után értük menni.
...
Annyiszor jó lenne, ha (legalább) kettő lenne belőlem!
DE ANYA CSAK EGY VAN!
Tisztelettel és szeretettel kívánok boldog anyák napját minden nagymamának, és minden anyuka társamnak!
És az én EGYETLEN anyukámnak!!!
szerkesztő, szövegíró
Ha tetszett, amit olvastál, örülnénk a megosztásnak! :-)
HOGY NE MARADJ LE A LEGFONTOSABBAKRÓL!
HA MÉG TÖBB MOTIVÁCIÓRA VÁGYSZ!
Kövess bennünket Facebookon és Instagramon!
