A keleti hagyományok szerint október a gyomor megújulásának hónapja, ami egyben azt is jelenti, hogy a gyomorbántalmak, és a mögöttük lévő tünetek erősödhetnek.
Ha már elegünk van egy helyzetből, abból, hogy kihasználnak, ha olyasmit tesznek velünk, ami ellenünkre van, ha kiszolgáltatottnak érezzük magunkat, vagy nem illik a környezetünk az értékeinkhez, akkor azt szoktuk mondani:
- nem tudok többet nyelni,
- megetették velem, lenyomták a torkomon,
- még most sem tudom megemészteni, ami történt
- gyomorforgató (egy helyzet, egy történés, vagy egy ember),
- gyomorideget kapok (egy helyzettől, embertől, stb.)
Ha sokszor érezzük igaznak a fenti állításokat, és sokszor mondogatjuk is, akkor vagy már a meglévő fizikai tüneteinket fejezzük ki így, vagy várható, hogy a testünkben megjelennek a tünetek: gyomorégés, reflux, nyelési nehézségek, emésztési problémák, "érzékeny gyomor", de akár a gyomor komolyabb károsodása is.
A gyomrunkon megy át az érzelmeink döntő többsége. Ha egy kicsit megfigyeljük magunkat, az érzelmi reakcióinkat, akkor pontosan érzékelhetjük, hogy tényleg a gyomrunk reagál először egy-egy helyzetre. Nemcsak a stressztől, félelemtől szorul össze a gyomrunk, hanem a szokásosnál nagyobb örömet, jóleső izgalmat okozó helyzetek is "átremegnek" rajta. A stressz legelső tünetei a fejfájás, hányinger, rosszullét, hasgörcs, torokszorítás- mind a gyomorhoz tartozik.
A gyomrunkhoz tartozó energiapálya (meridián) körbefut az arcon az arccsonttól indulva, érinti a homlokot, ahol a szemeink feletti két kis dudor fontos gyomornyugtató, erősítő pont. Gondoljunk arra, hogy önkéntelenül a homlokunkra tesszük a tenyerünket, amikor valami foglalkoztat bennünket, vagy gyorsan ki kell találni a megoldást egy helyzetre, amikor feladatot oldunk meg, vizsgázunk, dolgozatot írunk. Ilyenkor tudattalanul is a "mostba" hozzuk vissza a gondolatainkat, koncentrálunk a jelenre. Ezzel együtt automatikusan kiiktatjuk a múltból jövő érzelmeket: sértettséget, félelmet, fájdalmakat, régi beidegződéseket, hiszen a figyelmünket előre, a jelenbe tereltük.
Ha úgy érezzük, hogy ki kell lépni a feszült állapotból, mert már nem bír a gyomrunk többet elviselni, akkor tegyük az ujjainkat a két homlokpontra a szemeink felett, vagy az egész tenyerünkkel fedjük be a homlokunkat, később az egész arcunkat. Vegyünk mély levegőt, és hagyjuk, hogy előbb kiteljesedjenek a gondolataink, érzelmeink a feszültséget, fájdalmat okozó helyzettel kapcsolatban. Aztán hagyjuk azt is, hogy elterelődjenek a gondolataink a feszültséget okozó problémáról, hagyjuk, hogy visszatérjünk a jelenbe, és tudatosan engedjük be a gondolatainkba a következő lépést, ami a megoldást hozza.
Emellett a gyógyteák, gyógynövények rendszeres használata is erősíti a gyomrot az idegrendszert, így az egész emésztést is. A fehér akácvirág, a citromfű, macskagyökér, orbáncfű, levendula nemcsak idegnyugtató, hanem érdekes módon refluxot, gyomorsavtúltengést, gyomorhurutot is gyógyító. Érdemes szakember véleményét igénybe véve összeállítani és végig vinni a megfelelő gyógynövénykúrát, a tudatos lelki gyakorlatok és a homlokpontfogás mellett.
Gyakorlat teszi a mestert, lehet, hogy először nem lesz akkora hatása az ilyenfajta természetes nyugtató, fájdalomcsillapító módszereknek, mint ha bekapnánk egy pirulát. Vajon miért adnak el Magyarországon havonta hatszázezer doboz fájdalomcsillapítót? A reklámok nagy része miért a fájdalomcsillapításra való gyógyszerekről szól? Nem lenne már itt az ideje kipróbálni más utakat is? Persze lehet, hogy az új utak még ismeretlenek, rögösek, és nem hozzák gyorsan a várt eredményt. De egy biztos: ha ugyanazt csinálod, mint amit eddig, akkor pont ugyanott fogsz tartani, ahol eddig tartottál.
Narancsik Ágnes
www.fejlodom.hu
narancsik.agnes@fejlodom.hu